Mi az érintettek valódi véleménye az Oktatási Államtitkárság kérdőívéről?
K I Á L T
V Á N Y
Munkavállalók! Szakszervezeteink Tagjai!
Ismét felelős lépésre kellett elszánni magunkat!
Munkavállalók! Szakszervezeteink Tagjai!
MEDDIG TŰRJÜK EZT MÉG?
Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a szakszervezetek demonstrációval adnak hangot tiltakozásuknak!
Hívunk és várunk minden munkavállalót a szakszervezetek közös tüntetésére
2010. DECEMBER 4-ÉN (SZOMBATON), 11 ÓRÁRA, BUDAPESTRE
A ROOSEVELT TÉRRE
Szakszervezetek Demonstrációs Bizottsága
A munkavállalókat nem érheti kár a különadó bevezetésével:
A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉNEK JAVASLATA
az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény új szövegére
9. § (2) A különadó alapjának minősül az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott (bármely esetben a továbbiakban: kifizetett) bevételből - ide nem értve a [jogviszony megszűnésének évében esedékes] szabadság megváltása címén kifizetett bevételt, a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat, illetve a felmentési (felmondási) [időnek] időre [a munkavégzési kötelezettséggel járó részére] kifizetendő munkabér, illetmény összegét, valamint a végkielégítés (juttatás) jogcímen kifizetett munkabér, illetve illetmény összegét, ha az nem haladja meg a törvény alapján járó összeg felső határát, a bíróság által megítélt kártérítés összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét, de ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt - a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
Magyarázat: a zárójeles, vastagított szöveget el kell hagyni, az aláhúzott szöveg az új.
Indokolás:
A javaslat kiveszi a jó erkölcsbe ütköző juttatások közül azokat, amelyek kifizetésére törvény rendelkezése alapján került sor. Ezek a juttatások kapcsolódnak az elvégzett munkához, a munkában töltött időhöz, a megszűnt jogviszonyban megállapodás alapján elért rendszeres munkabérhez, illetményhez. Ezeknek a juttatásoknak a meghatározásánál sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak, közalkalmazottnak nincs „mozgástere". A szabadságmegváltás az nem tekinthető juttatásnak, mivel egy ki nem vett járandóság ellenértéke. A felmentési idő ötven százaléka alóli felmentés törvényben előírt írt kötelezettsége a munkáltatónak. A végkielégítés összegét törvény határozza meg.
A PSZ nem ért egyet az Alkotmánybíróság szerepének korlátázásával:
Tisztelt Képviselő úr!
A Pedagógusok Szakszervezete az egyes gazdasági és pénzügyi törvények megalkotásáról szóló 2010. évi XC. törvény alkotóitól nem kapott lehetőséget arra, hogy azt véleményezze, javaslataival hozzájáruljon a „jó erkölcsbe ütköző" jövedelmek megadóztatásának igazságossá tételéhez.
Szervezetünk a rendelkezésére álló lehetőségek közül választva, először a köztársasági elnökhöz, majd az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság döntése igazolta kifogásaink jogosságát, de csak néhány percig örülhettünk ennek, mert a döntés kihirdetésével szinte egy időben Ön három önálló képviselői indítványt nyújtott be a parlamentnek: az alkotmány megváltoztatásával az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére és a népszavazás intézményének korlátozására irányuló kezdeményezést, és benyújtotta változatlan formában az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvényt.
Az elmúlt hónapokban a gyakorlatban is megtapasztalhattuk, hogy az önálló képviselői indítványok lehetőséget adtak és adnak a képviselőknek arra, hogy a munkavállalókat érintő - nem egyszer rájuk nézve hátrányos - tervezeteket a reprezentatív szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül terjesszék elő.
Tudni szeretnénk, hogy Ön egyeztetett-e a Fidesz-frakció tagjaival, mielőtt ezt a javaslatot benyújtotta?
A Pedagógusok Szakszervezetének ugyanis szilárd meggyőződése, hogy az Ön javaslata nem tükrözheti a kormánypártok álláspontját, mert elképzelhetetlennek tartjuk, hogy azok a Fidesz-KDNP-s képviselők, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak a demokratikus jogállam kialakításában, most támogatnának egy olyan javaslatot, amely - ha elfogadásra kerülne - a jogállam felszámolásának kezdetét jelentené.
Az elmúlt évtizedekben többek között a pártok, a szakszervezetek, az állampolgárok nem egyszer fordultak az Alkotmánybírósághoz, ám nem volt még arra példa, hogy az Alkotmánybíróság döntését a döntéshozók és indítványozók ne vették volna tudomásul, még ha az számukra nem is volt kedvező.
Az eddigi gyakorlaton ma - helyzetével visszaélve - Ön változtatni próbál. Gondolt-e arra, hogy ezzel a példával mit üzen az állampolgároknak?
Javaslata azért példátlan, mert az Ön számára kedvezőtlen döntés miatt az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítására tesz indítványt. Milyen világ következhet azok után, ha most az Alkotmánybíróság, esetleg később a független magyar bíróság döntéseit, bárki kétségbe vonhatja, megkerülheti?
A jogkövető magatartás egy jogállamban mindenkitől elvárt viselkedési norma, ám ha a hatalmon lévők megszegik, miért ne tehetnék meg később ezt mások is. Kérem, hogy ne az Alkotmánybíróság ellehetetlenítését tekintse most legfontosabb feladatának. Jogalkotóként Önnek kell a legjobban tudnia, hogy a választott képviselőknek azért a legnagyobb a felelősségük a törvények betartásában, mert ezzel példát és mintát mutatnak. Ha ők nem tartják be a törvényeket, azt az ország polgáraitól sem várhatják el. Ezért nem írhatják felül a jogállamiságot az önálló képviselői indítványok!
Önöknek a 2/3-os parlamenti többség birtokában most mindenre lehetőségük van, ne feledkezzen meg arról, hogy ez a lehetőség óriási felelősséget is jelent!
Az Önök által oly sokat hangoztatott felhatalmazás nem erről szól! A bizalmat - amit a választáson nyertek - egy igazságos, jobb világ megteremtésére kapták.
Ön is sokszor hangoztatta az igazságot, de a történtek után azt gondolom, az igazság szóból előbb-utóbb a szó elején lévő „i" betűt nem fogjuk hallani.
Budapest, 2010. október 27.
Tisztelettel:
Galló Istvánné
a PSZ elnöke
További részletek a PSZ honlapján:
http://www.pedagogusok.hu/index.php?cikk=010247_a_psz_nyilt_levele_dr_lazar_janosnak
A PSZ korábbi javaslata alapján országos népi kezdeményezést, aláírásgyűjtést indít a SZEF a megemelt nyugdíjkorhatár felülvizsgálatára. A hiteles aláírásgyűjtő íveket július 25-ig kell eljuttatni a PSZ Országos Irodába!
Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepel:
"Alulírottak egyetértünk, azzal, hogy a Magyar Köztársaság országgyűlése tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő emelését.''
A hitelesített aláírásgyűjtő ív letölthető a PSZ honlapjáról: www.pedagogusok.hu
A törvény értelmében az aláírásgyűjtést csak az Országos Választási bizottság által jóváhagyott aláírásgyűjtő ívről sokszorosított íveken lehet végezni.
Az aláírásgyűjtésre nyitva álló idő 2010. augusztus 05-én 16 órakor jár le. Ez azt jelenti, hogy az Országos Választási Iroda eddig az időpontig veszi át összegyűjtve és egyszerre az aláírt íveket olyan módon, hogy
- valamennyi aláírásgyűjtő íven a hitelesítő pecsét mellett szerepeljen az aláírást gyűjtő aláírása és
- az üresen maradt aláírási helyeket az összes rubrikát átszelő Z betű formában ki kell húzni.
Mivel a hitelesítés bizonyos számú ív szúrópróbaszerű kiemelésével, és azon valamennyi aláírás szabályosságának és hitelességének az ellenőrzésével, majd pedig a beadott összes kérdőívre az így kapott érvényességi százalék rávetítésével történik, ezért az aláírók minden adatának a kitöltése és a valódi adatok szerepeltetése nagyon fontos. Egy állampolgár csak egy aláírásgyűjtő ívet írhat alá.
Az aláírt gyűjtőívek személyesen vagy postai úton juttathatók el a PSZ Országos Irodájába (1068 Budapest, Városligeti fasor 10.). A PSZ által összegyűjtött íveket mi továbbítjuk a SZEF Országos Irodájához. Az aláírt ívek fénymásolatban, faxon vagy szkennelve történő eljuttatása azokat felhasználhatatlanná teszi, vagyis csak az eredeti aláírásokat tartalmazó gyűjtőív adható be az Országos Választási Irodához.
Kérjük, hogy a megtelt aláíró íveket lehetőség szerint folyamatosan, illetve valamennyi ívet - függetlenül attól, hogy betelt vagy sem - július 25-én 16 óráig juttassák el a PSZ Országos Irodába (1068 Budapest, Városligeti fasor 10.).
Az aláírásgyűjtésre a választási törvény ajánlószelvény gyűjtésére vonatkozó szabályok az irányadóak, ezért idézzük a törvény 48. §-át, amely értelmében:
„(1) Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bárhol lehet gyűjteni.
(2) Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
(3) Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos."
Egyéb információk a honlapon találhatóak (www.pedagogusok.hu)
Pedagógusok Szakszervezete
közleménye
A Pedagógusok Szakszervezete aggályosnak tartja, hogy a KDNP megváltoztatná az önkormányzati iskolák egyházi fenntartásba adásának jelenlegi szabályozását úgy, hogy eltörölnék azt az öt éves moratóriumot, amely alatt jelenleg az átadó önkormányzatoknak kell állnia az egyházi iskoláknak járó alapnormatívát kiegészítő támogatást.
Mint ismeretes, Magyarországon az egyházi iskolák száz százalékosan a központi költségvetésből kapják a támogatást, és ha egy önkormányzat úgy dönt, hogy átadja iskoláját valamelyik egyháznak, további öt évig még neki kell fizetnie az alapnormatívát kiegészítő támogatást. Ez zárja ki, hogy a helyhatóságok anyagi motiváció miatt próbáljanak megszabadulni az alapfokú közoktatási intézmények fenntartásától, mint kötelezően ellátandó feladatuktól.
Ugyanakkor a vatikáni megállapodás azért született, hogy Magyarországon érvényesüljön a lelkiismereti és vallásszabadság. Ennek megfelelően a szülő maga dönthesse el, hogy állami, egyházi, vagy egyéb fenntartású intézménybe járatja-e gyermekét.
A KDNP által benyújtott közoktatási törvénymódosítás az önkormányzatokat arra ösztönzi, hogy közoktatási intézményeiket egyházi fenntartásba adják. Ezzel azonban egyrészt épp a szülő és a diák döntési szabadsága veszne el. A szülők és a diákok alkotmányos alapjoga korlátozódna illetve sérülne. Másrészt az egyházi fenntartású intézményekben foglalkoztatott pedagógusok elveszítik a közalkalmazotti jogviszonyukat, az ehhez kapcsolódó foglakoztatási jogbiztonságot, valamint a világnézeti semlegességhez való jogukat. Az egyházi intézményekben foglalkoztatott pedagógusokkal szemben általában elvárt a vallási elkötelezettség. Ennek pedig lehet az a következménye, hogy az egyház által átvett intézményben nem minden pedagógust fognak alkalmazni.
A Pedagógusok Szakszervezete, mint az ágazatban működő reprezentatív szakszervezet, sajnálatosnak tartja, hogy egy ilyen fontos kérdésben nem élhetett véleményezési jogával, mert az indítvány benyújtása előtt nem történt a törvényben előírtaknak megfelelően egyeztetés. Nagyon fájlaljuk, hogy az elképzelésről csak a sajtóból szereztünk tudomást.
Budapest, 2010. május 20.
Pedagógusok Szakszervezete
A Pedagógusok Szakszervezete gyűjtést szervez azon tagjai számára, akik a rendkívüli májusi időjárás miatt súlyos anyagi veszteséget szenvedtek.
A támogatásokat elkülönített számlán: OTP 117024-20427191 számlaszámon 2010. június 15-ig fogadjuk. Kérjük, a csekkre írják rá: Katasztrófa segély.
A Pedagógusok Szakszervezete arra kéri azokat a PSZ-tagokat, akiknek lakóházát a rendkívüli időjárás tönkretette/károsította, hogy a Pedagógusok Szakszervezete területi vezetőjénél jelezzék káruk nagyságát.
A támogatás mértékéről a befolyt összeg, és az összesített igények ismeretében dönt a PSZ Elnöksége. A számlára érkezett támogatás összegéről és annak felosztásáról szóló döntést a www.pedagogusok.hu honlapon közzé tesszük.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) legfőbb döntéshozó testülete, a XIX. Kongresszus 83,4 % többséggel visszahívta alelnöki tisztségéből dr. Pécsi Ágnest.
A PSZ ezen közlemény kiadását azért tatja szükségesnek, mert a leváltott alelnök a kongresszust megelőzően a sajtóhoz fordult, és nyilatkozataiban azt állította, hogy nem ismert számára visszahívásának oka. Ez nem felel meg a valóságnak.
A 2010. február 20-i kongresszusi döntés, vagyis dr. Pécsi Ágnes visszahívásának előzménye az volt, hogy az alelnök a megválasztása óta eltelt közel másfél év alatt a PSZ Elnökségének, Etikai Bizottságának többszöri figyelmeztetése ellenére sem tartotta magára nézve kötelezőnek a szervezet országos testületeinek közösen kialakított álláspontját, a határozatok képviseletét, azok végrehajtását. Sőt, saját érdekei és elgondolása által vezéreltetve nem egyszer azok ellen lépett fel. A PSZ elnökének döntéseit folyamatosan megkérdőjelezte, munkastílusával állandó feszültséget és konfliktust gerjesztett. A PSZ Alapszabályába ütköző magatartásával nem csak a napi munkát lehetetlenítette el, de az érdekvédelmi szervezet hitelének aláásásával ártott a Pedagógusok Szakszervezetének is.
A Pedagógusok Szakszervezete leszögezi, a kongresszusi döntést semmilyen politikai szándék nem vezérelte, mint ahogy ezt dr. Pécsi Ágnes nyilatkozataiban sugallta. A kongresszusi döntést követően dr. Pécsi Ágnes több médiumban is a valóságot elferdítő nyilatkozatot tett. Ezek egy része jól hangzó, figyelemfelkeltő cím alatt jelent meg, ám a valósághoz semmi köze sincs. A PSZ visszautasítja azokat a cikkeket és kommentárokat, amelyek szerint az alelnök visszahívásának politikai okai lennének, és a tisztségviselők, testületek az ’50-es évek koncepciós pereihez hasonló módszereket alkalmaztak volna.
A Pedagógusok Szakszervezete dr. Pécsi Ágnes
visszahívását alelnöki posztjáról saját belügyének tekinti. Ezzel a
közleménnyel a Pedagógusok Szakszervezete az ügyet a nyilvánosság
számára a maga részéről lezártnak tekinti.
A Pedagógusok Szakszervezete mindig is a politikai pártoktól való függetlenségének megőrzésére törekedett, s ezen az elkövetkezendő időszakban sem kíván változtatni.
Továbbra is konstruktív együttműködésre törekszik a hatalmon lévő pártokkal és ellenzékkel, támogat minden politikai erőt, ha az a PSZ által képviselt értékekkel azonosul, azok megvalósításáért partnerséget vállal szervezetünkkel.
A PSZ a munkavállalói, szakmai tanulói és a nyugdíjas érdekek képviseletekor elsősorban továbbra is az eredményes tárgyalásokra, megállapodásra törekszik.
A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól, hogy tegyen meg mindent:
Ø a társadalom megosztottságának csökkentéséért,
Ø a gazdaság helyzetének javításáért
Ø az államháztartás valós reformjáért.
Érdekegyeztetés, szociális párbeszéd
A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól a társadalmi párbeszéd fontosságának elismerését.
A közoktatás átalakításával összefüggésben
A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól az oktatás, nevelés, képzés, kutatás társadalmi fontosságának elismerését. Az érdekeltek bevonásával hosszú távú oktatáspolitikai koncepció kialakítását. Az állam egyetemleges felelősségét kifejező és működési garanciát nyújtó oktatásfinanszírozást.
Ennek a kiszámítható és garanciákat is magában foglaló, konszenzussal kialakított programnak segítenie kell:
Foglalkoztatáspolitika
A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól az oktató-nevelő munka társadalmi jelentőségének elismerését. A pedagógus pálya presztízsének visszaállítását. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javítását.
Bér- és keresetpolitika
A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az új kormánytól a minőségi színvonal megőrzése és továbbfejlesztése érdekében a közoktatásban foglalkoztatottak keresetének javítását. Ezért követeljük:
Budapest, 2010. február 20.
Pedagógusok Szakszervezete
XIX. kongresszusa
Jó lenne, ha a közoktatás, a pedagógusok kimaradnának a választási kampányból. Nem sikerült.
Sió László a Fidesz oktatáspolitikai kabinetjének vezetője azt
mondta, hogy minősítési rendszert kell bevezetni a közoktatásban,
és az alkalmatlan pedagógusokat pedig el kell távolítani a
pályáról. Később a párt szóvivője magányvéleménynek minősítette az
elhangzottakat.
Ha határozottan ellenkezünk, ránk sütik a politikai bélyeget. A PSZ
elnökét kérdezték a médiában, a PDSZ hallgat.
A Pedagógusok Szakszervezete a megváltozott környezetben fontosnak tartja, hogy friss információkkal rendelkezzen az alábbiakról.
Egyszerűbben:
MIT VÁR A MUNKAVÁLLALÓ A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETÉTŐL?
Ezért honlapunkon, a www.pedagogusok.hu -n nyilvánosságra hoztunk egy kérdőívet, hiszen mindannyiunk számára fontos, hogy hatékony és eredményes legyen az érdekvédelmi munkánk.
Kérjük, a kitöltött kérdőíveket elsősorban e-mailen (vagy postán) juttassák el hozzánk.
A visszaküldés határideje: 2010. március 1.
Kérjük, látogasson el honlapunkra, és a kérdőív kitöltésével járuljon hozzá munkánk sikeréhez!
Pedagógusok Szakszervezete
MEGÁLLAPODÁS
az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány között
Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a Kormány képviselői (továbbiakban: felek), tárgyalásaik eredményeképpen, az alábbiakról állapodtak meg:
1.A felek egyetértenek abban, hogy a költségvetési szerveknél alkalmazásban álló, közszolgálatban dolgozók 2010-ben is kereset-kiegészítésben részesüljenek. A kereset-kiegészítés éves mértéke teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 340 ezer Ft havi bruttó illetményhatárig 98 ezer Ft bruttó összeg. Részmunkaidő esetén a kereset-kiegészítés a munkaidő arányában jár.
2.A kereset-kiegészítés teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
3.A felek egyetértenek abban, hogy a kereset-kiegészítés megállapított éves összegének kifizetésére két egyenlő részletben, a 2010. január és március hónapra járó illetményekkel együtt kerüljön sor.
4.A Kormány a 2010. évi kereset-kiegészítés megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban egyezteti, majd legkésőbb 2009. december hó folyamán kihirdeti.
5.A szakszervezetek az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásakor megfogalmazott követeléseiket fenntartják, de azokról az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban tárgyalnak tovább. A megállapodás teljesülésének a 3. pontban jelzett időpontjáig az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, illetve a megállapodást aláíró szakszervezetek - az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság által megfogalmazott és a 2008. december 18-án a felek által aláírt „Összefoglalóban" rögzített sztrájkkövetelések tekintetében - sztrájkot nem szerveznek és sztrájkban nem vesznek részt. A felek e megállapodás teljesülését 2010. április 15-ig az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban értékelik. A megállapodás minden pontjának teljesülésekor az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság feloszlatja magát.
2009. október 15.